Diavetítő
Naptár
Szöveges mező

 

 

 

 

AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRE  MEGJELENT A ZABFALÓK!
 KAPHATÓ A ZABFALÓK!

 Verses történetek a lovakról

 Illusztrálta: Mészely Ilka

 Kiadta: AB-ART

 Érdeklődni: erikahangon1@gmail. com címen lehet.

Győri Szalon

ZabfaLók
Igényes és szép Péter Erika gyermekkötete

„Fából volt az első lovam, irigyelték tőlem sokan, / csupán botból volt a teste, / én nyihogtam hát helyette” – a Faparipa négy sora gyerekzet- vers, Péter Erika tollából való, aki hetedik kötetével lépett a nyilvánosság elé. Ez a negyedik gyerekkönyve. A szerző Szarvason született, Békéscsabán él, a Körösvidéki Irodalmi Társaság tagja, eredeti foglalkozása óvónő. Felnőtteknek szóló verseit lélekzetnek mondja, a gyermekeknek szólókat gyerekzetnek. A vállalkozást támogatta a békéscsabai önkormányzat közművelődési, ifjúsági, oktatási és sportbizottsága, valamint Mészely Ilka (Budapest). A könyvet a pozsonyi AB-ART Kiadó jelentette meg 4-8 éveseknek, nyomta a Print Invest Magyarország-H Zrt. (Győr). Az illusztrációk és a borítóterv Mészely Ilka munkája. Igényes, szép kötet a ZabfaLók, negyven oldalon huszonhat gyerekzettel.

Imponálóan egyanyagú, következetes a kötet, kapcsolódik a Kincsem Nemzeti Lovas Programhoz, ahhoz, hogy a gyerekek már kiskoruktól kezdve elméletben is megismerjék, megszeressék a lovakat és lovas hagyományainkat. Az olvasót Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség elnöke köszönti. A hétszeres fogathajtó világbajnok írja: „Ez a tükör Kedves Gyerekek azt láttatja Veletek, hogy fegyelemmel, szorgalommal, szüleitek és nevelőitek iránti tisztelettel az életben messzire juthattok – akár a lovak csodálatos világában is…”

Teljes értékű gyerekzetek ezek, a téma tág, vannak itt vadlovak, robognak a pusztaötös paripái, vannak lódolgok, van barifejű kiscsikó, mini paci (Falabella, a törpe ló), aztán bambuLó, lópatkoLó, csutakoLó, abrakoLó, szimatoLó, pónifoci, lovardából Suttyom, kedvenc hátas, hóember répaorrát roppantó Néró, lehetünk lódoktornál, ügetőn, galoppversenyen, megjelenik Böhönc, a gyógylovacska, feltűnik Muki, aztán Matyi, a huszár, örökbe fogadhatunk kedves zabfalót.

Péter Erika Zabfalók című kötete  témaválasztásával újrafogalmazza, megerősíti, hogy négylábú társaink élő legendák, valóban segítőink, gyönyörködtetnek, rendre tanítanak, tükröt tartanak elénk.

Elemében van a szerző, fantáziával teszi próbára erőit, győzelmes derű a hangszere. Kötete elbájol szépségével. Aki ebből a könyvből ismerkedik meg a lovakkal, abban az a meggyőződés alakul ki, amit a mottót jegyző Jókai Mór így foglal össze: „ Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, s emberré a ló!”

A kötet képanyag az illusztráció-művészet nyeresége. Nemcsak azért, mert a versek olvasója értékes alkotások látója lesz, hanem azért, mert Mészely Ilka gondolkodó művész, aki tovább alakítja, formálja a verseket. Korábban már jegyeztem valami hasonlót a tehetséges alkotó munkáival kapcsolatban, s ezt most sem gondolom másképp.

 

 Békés Megyei Hírlap, Grátisz. XIII.évfolyam, 11. szám, 2012.  június 22. péntek

Zabfalókról szólnak a rímek

 

A hétszeres fogathajtó világbajnok, Lázár Vilmos írt ajánlót Péter Erika új gyermekkönyvéhez. Nem véletlenül, hisz’ a kötet főszereplői a lovak, melyekhez a szerzőt is különleges kapcsolat fűzi.

Péter Erika (a képen) verselt már teknőcről, sünről, macskáról és oroszlánról, a csigákról pedig egy teljes kötete született. Zabfalók című negyedik könyvében a lovakról rímel.

― Amikor fellépek, vagy dedikálok, mindig megkérdezem gyerekektől, hogy melyik a kedvenc állatuk. Egyre többen lovagolnak és nagy érdeklődést mutatnak a négylábúak iránt.

A költőnő két éve határozta el, hogy írni fog a patásokról. Ekkortájt látogatott ki a Kondorosi Betyárnapokra, ahol különös élményeket szerzett. Az állatok iránti szeretete azonban régebbre nyúlik vissza.

― Ültem már lovon itthon és a Mátrában is. Persze nem nagy paripán, és a lovász is végig vigyázott rám. Gyerekkoromban telente egy távoli rokonhoz is jártunk disznótorba. Tanyán élt, az ott csilingelő lovas szán emléke örökre a szívembe vésődött.

Erika fiatalon eljutott egy lóversenyre is.

― Az orosházi futam teljesen magával ragadott. Szerencse, hogy nem lakunk ott, mert a végén még lovis (szerencsejátékos) lettem volna.

Az ötlet adott volt, de a versek még várattak magukra.

―Ahhoz, hogy alkotni tudjak, tanulmányoznom kellett a lovakat. Duska István tanyatulajdonos sokat segített; csak odaültem mellé a bakra és kérdezgettem.  Sokat köszönhetek Szabó Zsuzsának, a megyei lovas szövetség elnökének is.

Egy évig mégsem jött ihlet. Aztán Erika megtudta, hogy súlyos beteg.

― Ettől kezdve megtáltosodtam. A szavak versekké lettek, a gondolatokból ritmus született. Elindultam a gyerekkori faparipás emléktől és eljutottam a gyógyító lovacskáig. Januártól február végéig megszületett az összes vers. Illusztrátort is találtam, Mészely Ilka személyében. Össze kellett csiszolódnunk, de megelégedésemre kifejezők lettek a rajzai. Ragyogó humora van, a képek karikatúrák is egyben.

Erika épp’ akkor tette le a tollat, amikor a honatyák elfogadták a Kincsem Nemzeti Lovas Programot.  Szeretné, ha a gyerekek jobban megismernék a hagyományokat, a sportot. Azt mondja, ha meggyógyul, megírja következő könyvét. Galopp, fogathajtás, póló áll majd a középpontban, és természetesen a ló, mely erőt, szépséget és egészséget sugároz.

Hevesi Imre és a szegedi Csiga Duó pedig tovább színezi Erika álmát; hangot ad a csupa szív költeményeknek.

 Nagy Szilvia

 

Lelkében lobog a versírás
 
Ünnepi találkozás Péter Erika költőnővel, születésnapja alkalmából
 
Szerző: Zsidov Magdolna
 

Rendhagyó zenés irodalmi beszélgetés keretében, születésnapi rendezvényen találkoztak az érdeklődők Péter Erika költőnővel az ünnepi könyvhéten, a békéscsabai Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria kiállítótermében, június 7-én.

Születésnapja alkalmából, az ünnepi könyvhéten Szabó Zsuzsa kérdezte Péter Erikát, és Hevesi Imre öntötte zenébe a verseket

 

A verskóstolóként meghirdetett alkalmat az intézmény igazgatója, Köles-Varga Edina nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy Péter Erika munkásságában több művészeti ág is szorosan kapcsolódik, mégpedig a zene, a képzőművészet és az irodalom. E hármasság jellemző a költőnő alkotói tevékenységére. József Attilától vett idézettel – „Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat…” – erősítette, hogy szükséges a felnőtteknek is időnként gyermekké lenni. Egy másik költőt is megidézett, Illyés Gyulát, akinek A költő felel című hosszabb lélegzetű verséből olvasott fel részletet. A gondolatsor visszaadta, hogy a felnőtt, miként a gyermek, játszik a szavakkal, ha érti azokat, és csodákat képes teremteni velük. Az igazgatónő illusztrisnak nevezte, hogy Gécs Béla tipográfusnak, a betűk „értő” formálójának kiállítása, és a betűket szavakba, gondolatokba varázsoló költőnő egy színtérben mutathatja meg tehetségét.

  

A megnyitót követően Szabó Zsuzsa újságíró, a Békés Megyei Lovas Szövetség elnöke kérdezte a vendéget. A válaszokból kiderült, hogy Péter Erika gyermekkorában, mint bárki más, „játszadozott” a pályaválasztás gondolatával, így hol tengerész, hol táncosnő szeretett volna lenni. Mindezek ellenére a versírás már a lelkében lobogott akkor is. Kezdeti próbálkozásai a fiókban lapultak, arra várakozva, hogy a szerző egyszer újra „felfedezi” őket. És már az érett ember gyermekivé szelídült gondolatai, a kétezres évektől mind határozottabban felszínre hozták a költőt, és a fiókból előkerültek a régi versek, hogy majd az újabban születettekkel együtt napvilágot lássanak, mindenki örömére, de legfőképpen a gyermekekére. Péter Erika büszkén vallotta, hogy örül a rendezvény helyszínének, hiszen itt dolgozott néhány évig, és őt is örömmel tölti el az összecsengés Gécs Béla kiállításával.

 
Mindezek után a versek kapták a főszerepet. Elsőként két, felnőtteknek szóló költemény hangzott el Péter Erika előadásában. Az egyik a Jankay emlékére írt csodálatos vers, amelyből felismerhetővé vált a festőművész sajátos színvilága. A másik vers a Tavasz leszek, mely bár rövid, de a benne vibráló érzelem annál többről üzen.

Ezt követően a költőnő, aki élete döntő hányadában óvónőként töltötte be hivatását, „átadta” magát a gyermekvilágnak. A Hevesi Imre zenész által hangszeren megszólaltatott versekkel örvendeztette meg a gyermek és felnőtt vendégeket. A kivetített illusztrációkat, a versek szövegével együtt, maga a költőnő készítette. A vetítővásznon megjelent verseket a vendégek is énekelték, így még ünnepibb lett a hangulat.Elhangzottak a megjelent kötetek illusztrálóinak – Kelebi Kiss István képzőművész, Papp Anikó Mira és Mészely Ilka illusztrátorok  – neve, akiknek nagyszerű munkái ugyancsak méltatásra érdemesek.

A most kiadott, Zabfalók című verseskötetet ez alkalommal mutatták be. A könyv kiadását Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, hétszeres fogathajtó világbajnok levélben üdvözölte, amelyet Szabó Zsuzsanna olvasott fel.

A verseket hallgatva óhatatlanul felmerül: amikor a felnőtteket kétségek gyötrik, vajon nem érdemes-e a gyermeklélekhez menekülni tanácsért?

Péter Erika olyan emberről tett vallomást, akinek nem csak az arcára, a lelkére is harmóniát festett a gondolat, s aki a könnyeket is dallal és lírával oldja fel, ha nem is az ég felhőiben, de az olvasó gyerek és felnőtt szívében.

 2012.


Zabfalók és a gyerekek

Van-e gyerek, aki nem szereti a lovakat? Aki nem szeretne lovagolni, megsimogatni egy paci fejét? Van-e gyerek, akinek a bábszínházban nem éppen Ló Szerafin az egyik kedvenc sztárja? Ugye, hogy nincs. Aztán olyan sincs, aki ne szeretne lovakról, lovacskákról olvasni, különösen gyerekeknek való verseket, olyanokat, mint amilyeneket Péter Erika ír és gyűjt össze egy újabb, pompázatosabb illusztrált könyvben, azt a címet adva neki, hogy: Zabfalók.

Mert ugyebár közismert, hogy a lovak, lovacskák kedvelt étele a zab, amiből olyan jókat lehet falni. Sőt, még jobbat, ahogy az Abrakoló című versikében a költőnő írja: "ha a zab és árpa mellé/ desszertet is kapnak". Hogy miféle a lódesszert, bizony most sem tudom, de majd megmondja valaki.

Egyszóval olyan jó olvasgatni ezt az új gyermekverses könyvet, olyan jó megismerkedni a legkülönfélébb lovacskák életével, hiszen jó barátaink ők. Kétségtelen, már az első versek olvasásakor kiderül: Péter Erika nemcsak a csengő-bongó versikék írásához ért, jól ismeri Ló Szerafinékat, de a szilaj vadlovakat is, meg a kiscsikókat, akiknek "nagy fején a sörény bodros/ alig hasonlít a lóhoz". Barátai a cirkuszi lovak, az egyik vers címének is ezt választotta, majd leírta, hogy miért fő kedvence Balerina, a csinos kanca: "táncol, számol, két lábra áll/ s ezüst gömbön forog". Persze, azért Muki is ott van a kedvencek között, hiszen ő valaha versenyló volt, most pedig "szunyókál és motyorászik/ álmában tán épp vágtázik..."

Kedves, jópofa könyv Péter Erika Zabfalókja, s hogy még jobban megszeressék a kis olvasók, Mészely Ilka ifjú grafikus rajzolta meg a színes illusztrációkat, azokat a képeket, ahogyan ő látja ezt az egész "zabfaló" társaságot. Aki szeret olvasni, ki nem hagyhatja!

Sass Ervin

2012. május 22. Csabai Mérleg

  Tata, Móricz Zsigmond Művelődési Ház, december 5.
Nagycsizmás versek és a jóságos Mikulás
Hócsizmás Mikulás, eljött már a tél, mi itt vagyunk, s várunk rád, hogy velünk örvendjél… Nem hócsizmában ugyan, de megérkezett a gyermekek nagy-nagy örömére Péter Erika költőnő december 5-én a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár által szervezett Mikulás-napi előadásra, hogy mosolyt csaljon a  kicsik arcára.
.
Az egyre erősödő gyermekhangok jelezték, közelednek a gyermekek a várva várt eseményre. Gyorsan megtelt a Magyary Zoltán Művelődési Központ színházterme. A zenés-verses délelőttön az óvodások, délután pedig a kisiskolások hallgattak meg verset a Gombóc bohócról, a Csiga-biga álmáról, vagy Teo, a jegesmedve csúszós, kalandos történetéről, de a jóságos sárban, betonon érkező Hócsizmás Mikulásról is verseltek az előadóval.
Egy jó zenés műsorból nem hiányozhat a tánc sem, a Huncut a Hold című dalra sokan ropták a színpadon, a nézőtéren ülők pedig tapssal buzdították őket. A gyermekek fantáziájában persze ott motoszkált, hogy mégiscsak közel a Mikulás, és szó volt már Hócsizmásról is, de akkor vajon Ő is eljön? Eljött ám…! Egyszer csak valaki kopogott a színházterem ajtaján: a Nagyszakállú volt. Nem érkezett üres kézzel, sőt, egy hatalmas toldott-foltozott zsákkal a vállán lépett a terembe. Ez a zsák már harminc év jeles napjairól tudna mesélni...
A Mikulás a gyermekeket a kijáratnál ajándékozta meg dicsérő szavakkal és egy-egy szem szaloncukorral. Igazán örültünk, hogy nem csak a tatai óvodákból és iskolákból, de vidékről is szép számban részt vettek a műsoron. Együtt örvendezett a közel hatszáz gyerkőc: a Hajnalcsillag, a Kincseskert, a Szivárvány és a Bartók Óvoda gyermekei, valamint a Kőkúti, a Fazekas, a Jázmin, a szomódi, és a naszályi iskola diákjai.
Az örömteli pillanatok után szépen lassan visszatértek a kicsik az oviba, a diákok az iskolába, a Mikulás pedig nos… ő is pihenni tért, mert közel a holnap, amikor ismét megörvendeztethet sok gyermeket.
Goldschmidt Éva
Szarvas,  Városi Könyvtár, 2011. november 29.
PÉTER ERIKA ÉS BÍRÓ ANDRÁS KÖLTŐ ERCSIBEN
AZ EÖTVÖS NAPOKON
2011. szeptember 2
Ercsiben az Eötvös Napok szervezése már a tavasz derekán elkezdődött. Akkor kért fel az Eötvös József Művelődési Ház intézményvezetője az irodalmi előadás a megszervezésére.
A lehetőséget megkaptam, már csak azt kellett eldöntenem, hogy kit hívjak meg. Elég gyorsan megtörtént részemről a választás. Tavaly az Irodalmi Rádió által szervezett táborban ismerkedtem meg Péter Erika költőnővel, aki már akkor elbűvölt játékosságával. Ott határoztam el, hogy mindenképpen megismertetem az Ercsiben élő gyermekekkel. A másik választásom Bíró András költő, író, újságíró ... volt, aki megtisztelt, és megajándékozott a barátságával. Persze még ott sorakoztak a kérdőjelek: elvállalják-e a fellépést, el tudnak-e jönni abban az időpontban, ...., no és a tarsolyomba kellett még, hogy legyen egy-egy dzsoli joker, akik rövid időn belül beugorhatnak, ha bármi történik, de ment minden, mint a karikacsapás.
Végre eljött a várva várt nap. Mikor Péter Erikával a helyszínre értünk éppen 195 székkel rendezték be a nagytermet.  Egymásután kígyózott be a sok-sok gyerkőc, a terem zsúfolásig megtelt. Miután mindnyájan kényelmesen áttelepedtünk Erika varázsszőnyegére, hipp-hopp, elrepültünk a gyerekzetek birodalmába. Ott ismerkedtünk meg az összetekeredett hosszú nyakú zsiráffal, az apró csigabigával, aki azt álmodta, hogy keze, lába nőtt, a majommal, aki pákosztossága miatt lett hajléktalan, az okos, buta ..., más-más jellemű kutyákkal. Bekukkantottunk egy egérvásárba és még sok-sok huncut állatkás versét mutatta be az aktuálisan csigás pólóba öltözött költőnő. Kedves kis figurákkal a hatalmas színfalon elénk vetítődtek a versek. Nem volt szükség sok buzdításra, a gyerekek hangosan olvasták a verseket, együtt ismételtük a vidám Hónapsorolót és Erika éneke mellett felcsendültek a daloló hangocskák. Hangos tapsok és lábdobogások jutalmazták az előadást. A kisebbek táncra perdültek, amit azután a nagyobbak is követtek, így az előadás -  a három megjelent gyermekkönyvből: VERSELHETEK, A NYAKATEKERT ZSIRÁFCSUPA CSIGA és gyerekzetekből összeállított zenés műsor - hatalmas kavalkáddal végződött. Mindenképpen meg kell, hogy említsem: Papp Anikó Míra által illusztrált VERSELHETEK kötetet, ami 2007-ben Magyarország három legszebb gyermekkönyve közé került. 2008-ban a Móra Kiadó másodjára adta ki, ami kuriózum a kiadó történetében, hiszen az elmúlt 10 évben egyetlen verseskönyv sem fogyott el ilyen rövid időn belül és ilyen példányszámban a könyvpiacon. 
Ezzel nem zárult le Péter Erika fellépése Ercsiben, mert délután a felnőtteket kápráztatta el lélegzeteknek nevezett líráival. Mesélt munkáiról, verseiről, az életéről. Itt tudhatta meg a közönség, hogy nem volt könnyű gyermekkora, egyetlen fiát hamar elvesztette. Folyamatosan publikál folyóiratokban, a világhálón. Weöres Sándor, illetve a kortársak közül Kamarás Klára a példaképe. Többek között felolvasta a hozzáírt versét és a BÁRKA folyóiratban megjelent: Feltámadás előtt c. versciklusát. Für Anikó, Szabó Sípos Barnabás előadásában - az Irodalmi Rádió szervezésében - hallhattunk még írásaiból.
Természetesen mi sem maradtunk ki a bájos A csigabiga álma vers élményéből, amit Erika eljátszott.
 Szabó Aida
 Csabai Ablak

A Csupa Csiga tizenöt verse
Ha gyerek volnék, ajándékba kérném a szüleimtől Péter Erika Csupa Csiga című verseskönyvét, nemcsak azért, mert tele van kellemes olvasnivalóval a csigák birodalmából, hanem azért is, mert olyan szép az a könyv! A váci Nalors Grafika Kft. nyomdászai elsőrangú munkát végeztek: csináltak egy remek kis könyvet, melyben tizenöt csigaverset olvashatunk az egyre mesésebb verseket író Péter Erikától, aki a Csupa Csigával harmadik gyerekvers albumát tette le a honi gyermekirodalom mindig ünnepi asztalára. A pompázatos versek illusztrátora, Papp Anikó Míra igencsak tehetséges grafikus, nagyon érzi és érti az illusztrálás mikéntjeit, színes rajzai hozzáadnak a (szerző szerint) verses gyerekzetek történeteihez, hangulatához, miközben fellobbantják a gyermeki fantáziát: milyen is lehet egy csiga cirkusz, hogyan táncolnak a csigák, miféle az a csigavonat, a csiga kalózhajó, vagy a csigagyógyász rendelője, és a szülinapi csigatorta. Vagy miről is szólhat egy csigaálom, amikor a csigalegény azt álmodja, hogy csigalányok között repül, meg táncol velük, és örömében átfesti a fellegeket?
Csodálkozni való-e ezek után, hogy kézbe véve, forgatva Péter Erika harmadik gyerekverses könyvét, a felnőtt is gyermekké változik, és együtt barangolja be a szerzővel azt a csigabirodalmat, ahol a csigavonat száguldozik: "Zakatol a vasparipa, / szalad a szép tájon, / minden fáról fotó készül, / hogy emlékké váljon." Hogy hová érkeznek? Lehet, hogy egy űrhajósközpontba, ahol: "Rudi roppant boldog, / sikerült a próba, / űrhajóstanonc lesz, / ő szállhat a Holdra." Szóval izgalmas, jópofa kirándulás ez a Csupa Csiga verseskönyv, tanulságos is, ami nem megvetendő. Mi több: az a jó, ha a kis olvasók, vagy még kisebb vershallgatók arra is rácsodálkozhatnak, hogy miért illő megtanulni táncolni, miért kap Becsület-díjat a horgász Pistuka csiga, mi a dolga a detektív csigának, aki elkapja a betörőket, és miért is kell megfogadni Csigagyógyász Csongor tanácsait, ha úgy hozza a sora.
   Egyszóval: szép, okos, kedves könyv a Csupa Csiga Péter Erika műhelyéből: legyen ajándéka sok gyereknek. Megérdemlik.
                                                                     Sass Ervin, költő, újságíró
2011. július 31.

 M. Fehérvári Judit:
Péter Erika - Az igazság és a féltés költeményei
 „Szeretem az egyszerű embereket,  /szeretem az igazságot,/ az őszinteséget. /Szeretem az Istent. A művészetben is az igazságot és az őszinteséget keresem és akarom visszaadni. Irtózom a mesterkéltségtől... én ha adok valamit, önmagamat adom.” (Marc Chagall)
 „A gyermeki rácsodálkozás. Úgy nézni egy tárgyra, egy mozdulatra, egy helyzetre, egy emberre, egy érzelemre, a világ bármilyen jelenségére, mintha sohasem látta volna. Nem a tudottakra, az olvasottakra asszociálni – hanem eltátani a száját, és az öntudatra ébredő gyermek friss szemű csodálkozásával nézni a világ ismert tényeire. Ez az alkotó ember különös tehetsége, az ötletes alkotóé, de elsősorban a művészé. Úgy nézni és megalkotni egy fát, ahogy még sosem látta. Ebből a gyermek-rácsodálkozásból és eredeti újralátásból született meg Newton almája, az antibiotikum, ebből született a kép, a regény, a vers, a színészi produkció.” (Popper Péter)
  * 
  Vannak versek, melyekben az önkifejezés értelme nem önmagukban keresendő, hanem azon túl, de a lírikuson, az emberen belül. Aki ezt interpretálni tudja, az nem csupán a bölcsességnek, hanem a misztériumoknak is birtokában van. Mert miről szól ma egy vers? Ugyanarról, mint a költészet születésekor, azaz az élet és halál, a boldogság, a szépség, a játékosság, a varázslat emberi mértéket felülmúló kérdéseiről. Ezek a sorok egyaránt megfogalmazzák a teljeség iránti vágyat, a hiátusokat és a remény lehetőségeit is, mert a vallomásszerű kijelentéseket harmonikus feloldások követik, s projektálják a befogadó felé.
 Az ilyen szubjektív líra nem az öncélú és játékos bűvészmutatványok, nem a nyelvi bravúrok tárháza, hanem a nyelvi játék mélységesen izgalmas tengere, amelyben mindenféle csodanövények és állatok születnek, s lubickolnak a szépség totalitásában.
 Aki Péter Erika költészetének áttekintésére, s megértésére vállalkozik, rádöbben arra is, hogy nem könnyű azt a hatalmas anyagot megérteni, ami egyaránt magán viseli az egyediség és egyetemesség jegyeit. Így aztán az egyszerűbb utat választva, megpróbáltam téma szerint kategorizálni a műveket. Így sem jutottam ugyan sokkal előrébb a megértésben, mert a legtöbb munkája oly mértékben beemel a maga külön világába, hogy egyszerűen nem enged el, mert átlényegíti az olvasót is, s olyan keresetlen természetességgel fordul a befogadó felé, mintha csak közvetlenül mellette állna, s élőszóval beszélne hozzá. Ez bizony már titok, sugallat, valami felsőbb és mélyebb misztérium.
 Komplex költészetét úgy vélem, mégis a következő tematikák szövik át:
 Létösszegző költemények (Pl. A krumplihámozás monotóniája)
  •  
  • Identitáskereső versek (Pl. Emlékezőkönyv – élményanyag hatalmas műveltségről tanúskodik)
  • Gyermekversek (Itt is megfigyelhetők egyes ciklusok, pl. csigaversek)
  • Szakrális költemények (Pl. A Megváltóhoz)
  • Egyéb versek
 Ráadásul Péter Erika igen széles műveltséggel, hatalmas empátiával, s sajátos mélyfilozófiai látásmóddal rendelkező ember. Ezért nem meglepő, hogy következetesen relativizál, s felismeri, hogy azoknak az értékeknek a halmaza, amelyek abszolút értéket képviselnek, igen szűk. Ellenben Ő az egész valóság költője, s ezért nagyon érdekes tükörpoézist hoz létre, melynek az a lényege, hogy létköltészete több lépcsőn keresztül morális költészetté alakul. Vallomássá, amely a szeretetről és tükörképéről, a fájdalomról egyaránt szól.
 „Ma este gyertyát gyújtanék,/ ám nincs parázs bennem, /megmártózom emlékedben,/  s belefulladok./ Marok szorít,/ sebem kifakadt,/kiapadt medence/ peremén egyensúlyozom,/ hordom az elvesztett anyaság/ nem gyógyuló nyomát, /a drága percek terhét, / de rég lehullt már szobád brokát tapétája.”/
(Merülés)
 Természetesen ez a nem tudatos alkotói módszer sajátos belső logika szerint működik, de végig azt sugallja, hogy nagy fájdalmak, s pokoljárások után az élet állandóan újrakezdhető. A művészetnek ezt a gyógyító, tisztító erejét már az antikvitásban ismerték, s gyökerei a szóbeliségig nyúlnak.
Ha ehhez olyan válaszok adódnak, melyek kulcsot adnak az univerzum rejtelmeihez, akkor Péter Erika költészete méltán buzdítás, s nem csupán a poézisben is megvalósítható emocionális-racionális egység keresésére, hanem a reményre is, még akkor is, ha nem felel az összes „Miért?”-re.
Ennek a tematikának a továbbgondolására, organikus kifejtésére tökéletes példák a gyermekversek, amelyeknek saját nyelvük van. Egyaránt felvetnek és tudatosítanak, s nem csupán témákat, de képzeteket, üzeneteket, s ily módon élő, gyógyító varázsversekké válnak, amelyek, akár az ősforrások, belülről fakadnak fel, a lélekmélyről. Ráadásul nem egyszerűen csak szóval vallanak, de zenei formájuk és terük van. E kották bármikor felidézhetőek, hiszen újrajátszhatóságukra ennek a világnak a képei a legjobb hívószavak.
 Péter Erika a magyar irodalom legnemesebb hagyományait folytatja akkor, amikor ezen költemények ritmusát csakis és kizárólag az ütemhangsúlyos formában fogalmazza meg ( Pl. A „Csigabuli” rím-és ritmusképlete: a, b, a, b - 8, 6, 8, 6 ; A „Csigagyógyásznál című költeményé is ugyanez, de verseiben élnek a kétütemű felező hatosok, s az Őri Istvánnal közös alkotás, a „Tapsi Füles kalandjai” című pedig az ősi nyolcas tökéletes példája etc….), alliterációi valóban befészkelik magukat nem csupán a gyermekek, de a felnőttek lelkébe is.
 Ez az ars poetica átvezet és alapvetésül is szolgál ahhoz, hogy a szavak a kölcsönös bizalom jegyében képesek hipnotizálni a lelket, s nem mondanak le arról a lehetőségről, hogy az olvasó megtisztulva nézzen rá ismét a világra, s tudjon más szemmel nézni annak harmóniáira.
 „Szembenéztem a halállal,/lógott a bőr rajta,/rácsos rabágyban ült, /rongyos gyolcs takarta,/görnyedten szenvedett,/s nem jött érte a Megváltó /nyugtatni lelkemet,/mindhiába imádkoztam érte,/„Jöjjön el a Te országod,” /- nem adta meg magát! - ”
 (A Megváltóhoz)
„Magába néz az ember,/s megriad./Néma, fájdalmas /bűntudat alatt /kiszakad belőlem,/s üvölt a félelem / – Bocsáss meg nékem, Isten! -”
 / Pater Noster (Imám meghallgattatott)
*
 Ez a költészet egyaránt a rejtélyes újrakezdéseké, a felismeréseké, a megváltottságé, egyszóval az emberé, aki folyvást felfelé tekint, miközben mindvégig tudatában van, hogy játszani, ajándékozni, Önmagát szétosztani született e Földre még akkor is, ha útja nem mindig vezetett napfényes ligeteken keresztül…
M. Fehérvári Judit
Debrecen, 2011-05-15.
 
 Túlhordott ölelés
(Magyar Elektronikus Könyvtár)
Ajánlás:
Péter Erika egy új versválogatással lép elénk ebben a kötetben. Most azonban nem a gyermekversek játékos óvó nénije jelentkezik, hanem a felnőtt olvasóközönség számára eleveníti fel emlékeit a sok örömet és fájdalmat megélt nő és anya.
Az irodalomtörténészek sokat vitatkoznak azon, hogy mennyire számít egységnek, mennyire fonódik össze egy szerző életműve és életrajza. Erika ezen kötetének esetében azonban mindenféleképpen meg kell említenünk a szerző életének legfájdalmasabb eseményét, fiatal fia elvesztését, hiszen ennek tudatában már a címet is másképp olvassuk.
Túlhordott ölelés – tele örömmel és fájdalommal. Egy érett nő szemüvegén keresztül látjuk egyrészt fiatal önmagát, a szerelemre és szeretetre vágyódás soraiban, a fiatal, tiszta, meztelen test megjelenésével; majd megszületik a szerelem gyümölcse is, a gyermek, aki aztán túl hamar távozik magára hagyva szüleit fájdalmas egymásba-kapaszkodásban.
S az idő múlása, az évtizedekre való visszatekintés hihetetlen összhangban van a fel-fel bukkanó természeti képekkel, ahol folyamatosan váltják egymást az évszakok. Az alkotó és gondolkodó ember együtt él, együtt lélegzik ezekben a versekben a fákkal, a környezetével, mindvégig ébren tartva figyelmünket arra a fájdalmas tényre, hogy néha "az élet szigora bimbókat is gyilkol".
Sodró lendületű, élvezetes olvasmány, gazdag képi világgal és szép költői eszközökkel; igazi lelki táplálék minden érző és értő olvasó számára.
Zsoldos Árpád
az Irodalmi Rádió főszerkesztője

 

 

A nyakatekert zsiráf
(Gyerekzetek)
 0-tól 100 éveseknek!

Ajánlás

Humoros, játékos verseket ad olvasói kezébe Péter Erika. A Móra Kiadónál megjelent első, Verselhetek című kötetét hamar megszerették a gyerekek és a nekik olvasó felnőttek.
Olyan verses meséket gyűjtött egybe a szerző, melyekből hol erkölcsi példák áradnak, hol ismeretek szerezhetők az emberi szerepekkel felruházott állatok világáról. Szabad alkotókedve által repül a nyuszi, ejtőernyőzik a teknőc,parókát hord az oroszlán és pepita mintás a mókus bundája.
Színes rajzaival Papp Anikó Míra segíti a beleélést és gondolja tovább a költői szándékot.


Cs. Tóth János, művészeti író

 


Péter Erika új könyve 4 éven felüliek részére készült. Kedves kis állatkák a verses mesék hősei, okosak és ostobácskák, de minden történet szépre, jóra tanítja a az óvodáskorú gyerekeket. Aki henceg pórul jár, aki nem fogad szót a szüleinek, az felsebzi a térdét, okok és következmények, csupa -csupa megszívlelni való kaland és mindez bájos strófákba szedve.
Papp Anikó Míra vidám képei szinesítik a kiadványt.

 

Kamarás Klára,  író, költő, festőművész

 

 

Szeretőim a szavak

 

Péter Erika költészete az univerzum részleteinek kutatásával foglalkozik. Az ember és a természet kontaktusán túl az "ember-természet" kapcsolata foglalkoztatja.  Metafizikai értelemben a lelkiség a legfontosabb számára.
Lelki videokazettáján visszajátssza edddigi életútját, sokszor kivetíti a jövőbeni történéseket is.  Nem marcangoló művészete az éltigenlést vállalja fel. Miközben kritikával szemléli a világot - főleg a pozitívumokat emeli ki azokból.

Dr. Cs,Tóth János, művészeti író


Napjainkban a versbe kívánkozó gondolat, a művészet majdhogynem vallásos erővel hat az elidegenedés ellenében. Péter Erika ezért keresi a magabiztos jeleket a hétköznapokban. Gondolatvilágát a szeretett társhoz való kötődése, a szerelem fényjelei, közösségi létünk gondjai, örömei alakítják, spiritualizálják.

Dr. Balázs Tibor, költő, az Írószövetség tagja


 

 

Könyvmustra - Könyvajánló

Györgypál Katalin: JELEN-LÉT antológia, kritika
(Megjelent a Kláris folyóirat 09/02. számában)
Péter Erika verseiben a fájdalom tör fel plasztikusan, kiforrottan. "Azt hittem, a doboz / örömömet rejti. / Láttam, ahogy a szél / a szemétbe ejti." (Dobozba zárt napfény, 196. p.) "A telihold forgott. / Óriáskerék. / Üveglapocskákra / hullott szét az ég." (Álmom, 197. p.)

"Állok. Csak az idő / siet. A távolban a végtelen / és egy csillagsziget."
[Futómadár (Születésnapomra), 198. p.]
 

Verselhetek

 

 

vodáskorunkban azért untuk a verseket az ünnepélyeken, mert már hallottuk őket a nagyoktól. Felnőttkorunkban meg azért, mert a gyerekek még mindig azokat a verseket mondták, amelyeket mi gyerekkorunkban. Most végre új versek következnek! Farsangra, anyák napjára, Mikulásra és minden jeles napra válogathat belőlük óvó néni és tanító néni, a gyerekek pedig élvezhetik Péter Erika vidám, játékos rímeit és a színes rajzokat."

E gondolatokkal ajánlja a Móra kiadó, a könyv hátsó borítóján az olvasók figyelmébe Péter Erika gyermekverseket tartalmazó kötetét, melyet a napokban indított útjára egy könyvbemutatóval a békéscsabai Jankay Galériában. A kötetet Papp Anikó Mira illusztrálta.
Egy örök ajándékosztóval ismerkedhetünk meg, hiszen Péter Erika varázslatos egyénisége, ott van minden verssorában, legyen az gyermekvers, felnőtteknek szóló versek, vagy éppen valamelyik utazásáról egy élménybeszámoló. S hogy milyen ajándékot osztogathat még a költészetén kívül is mindannyiunknak? Aki személyesen is találkozott már vele, annak nem is kell magyaráznom: természetesen mindig vidám, szeretettel teli mosolyát, a kíváncsiságát, az odafigyelését, a törődését, az életigenlését. Kellemes feltöltődést kívánva, meleg szívvel ajánlom hát mindenkinek - nullától százhúsz éves korig - Péter Erika sorait.

Varga Ibolya, költő

 

 

Jó hír az óvodásoknak, és a kisiskolásoknak, és még jobb az óvónéniknek, tanítónőknek: új verseskötet jelenik meg a jeles napokra, lesz miből válogatni farsangra, húsvétra, anyák napjára vagy karácsonyra! Péter Erika jól ismeri az említett korosztályt, és kiválóan ért a nyelvükön, játékos rímei, humoros fordulatai mind a kicsiknek és a kicsikről szól. Életre kelnek az évszakok, a rügyfakadás, a hőség, az eső és a fagy, a szél, s köd és a hó, és bennük az ünnepek.  A Verselhetek sokféleségét Papp Anikó Mira színes rajzai gazdagítják.